Az általunk végzett fejlesztési, bevezetési tevékenységek során a feladatok lebonyolítását megvalósítási projekteken belül kezeljük.

A projektek során alkalmazott fejlesztési módszertan kiválasztásánál az Ügyfél adottságait és igényeit figyelembe véve egyaránt vállaljuk a fejlesztési feladatok elvégzését:

• klasszikus vízesés modell vagy
• SCRUM módszertan

alkalmazásával.​

A megvalósítási során alkalmazott módszertantól függetlenül a fejlesztési folyamat részét képezik a következő fő tevékenységek:

• Igény felmérés, specifikáció, melynek során üzleti elemző kollégáink értelmezik a felmerülő igényeket és a felhasználó számára érthető módon formalizálják a megvalósítási javaslatot.
• Lehetőség szerint formalizált továbbhasznosítható (nem öncélú néhány bennfentes számára használható) specifikációs dokumentumok készítése.
• Folyamatos funkcionális tesztelés a fejlesztés kezdetétől, amely nem csak a követelményeknek való megfelelésre koncentrál, hanem a használható megoldás megszületését is fontos feladatának tekinti.
• Köztes verziók készítés és lehetőség szerint bemutatása.
• Eszköz támogatással történő fejlesztés, amely kiterjed a következőkre:
  • Szigorú verzió követés
  • Automatikus build megoldások
  • Automatikus üzleti logika tesztelés
  • Fejlesztési feladatok tervezése és követése
  • Dokumentációk és tudáskezelés
  • Teszt tervezés, teszt esetek leírása, tesztelési folyamat követése
  • Hibák és megoldási folyamatuk nyomon követése
  • Kiadás kezelés

Klasszikus „vízesés”​ modell

Egy lineáris lépéssorozat, amely az alkalmazások fejlesztését elkülönülő, egymás után végrehajtásra kerülő fázisokra bontja. A fejlesztés során minden fázist csak egyszer hajtanak végre, visszalépést ez a modell a korábbi fejlesztési fázisok módosítására nem tervez.

A fázisok határait az ajánlások és a szabványok bizonyos dokumentációk (reprezentációk) meglétéhez, továbbá ezek áttekintését szolgáló összefoglaló és értékelő megbeszélések (mérföldkövek) megtartásához kötik.

A feladatok során keletkezendő szükséges kimenetek:

• követelményspecifikáció
• tervek
• ellenőrzött kód (megfelel a követelményeknek)
• integrációs eredmények

A vízesés modell használata során alkalmazott elvek:

• A célok legkönnyebben jól definiált és dokumentált mérföldkövek alkalmazásával érhetők el. Ezek a mérföldkövek a fejlesztést jól definiált szekvenciális szakaszokra bontják.
• A dokumentumok szerepe, érthetősége kulcsfontosságú.
• A követelmények és a kívánt funkciók minden részlete ismert a fejlesztés megkezdése előtt, és ezek a fejlesztés során nem változnak.
• Tesztelés és értékelés hatékonyan csak a fejlesztés végén kivitelezhető.​

​Scrum​

A scrum egy keretrendszer, amely magában foglal bizonyos tevékenységeket és meghatározott szerepeket. A scrum főbb szerepkörei a „Scrum Master”, aki a folyamatot felügyeli és munkája hasonlít a projektmenedzseréhez, a „Product Owner” aki a projektben érdekelt döntéshozókat képviseli, és a „Csapat” (Team) amelynek tagjai lefedik az összes munkafolyamatot.

Minden „futam” (sprint) során - amely 2 és 4 hét közötti időtartamot jelent (a csapat döntésétől függően) - a csapat egy működő szoftveregységet hoz létre. A futam során megvalósítandó funkciók a „Product Backlog”-ból (termék teendőlistája) kerülnek ki, ami az elvégzendő munka magas szintű követelményeiből álló, fontossági sorrendbe állított lista. Hogy a futam során a lista melyik elemei kerülnek megvalósításra, azt a futam elején tartott „futamtervező” megbeszélés során választják ki. A megbeszélés során a „Product Owner” közli a csapattal, hogy a teendők listájából melyek azok, amiket leghamarabb akar, hogy elkészüljenek. Ezután a csapat eldönti, hogy ezek közül melyek azok, amelyeket a következő futam során meg tud valósítani, és ezek megvalósítására ígéretet tesz. A futam folyamán a „futam teendőlistáját” nem lehet megváltoztatni, a futam során elvégzett tevékenységek rögzítettek. Amint a futam a végéhez ért, a csapat bemutatja az elkészült funkciókat (demo).

Az önszerveződő csapatok kialakulásának elősegítése végett a scrum arra ösztönöz, hogy a projekt résztvevői egy helyen dolgozzanak és szóban kommunikáljanak egymással.

A scrum egyik legfontosabb alapelve az, hogy felismeri és elfogadja, hogy a megrendelő a fejlesztés során meggondolhatja magát a követelményekkel kapcsolatban, és a váratlan változások nem kezelhetők könnyen a hagyományos, előzetes tervezési fázison alapuló módszerekkel. Ezért a scrum gyakorlati megközelítést választ, és elfogadja, hogy nincs lehetőség a probléma teljes megértésére és definiálására. Inkább azt próbálja maximálisan elősegíteni, hogy a csapat gyorsan meg tudja valósítani a funkciókat és gyorsan tudjon reagálni a változó követelményekre.​